Ma Olivér névnapja van
A visegrádi kettős várrendszert a 13. században építtette IV. Béla és felesége Lascaris Mária királyné. A 31 méter magas Salamon-tornyot Visegrád Alsóvárában lakótoronynak építették, amely mára a város egyik szimbólumává vált. A tornyot visegrádi Alsóvárnak is nevezik. Az Alsóvár erődítésfalakból és egy nagy lakótoronyból állt, amelynek fő funkciói a királyi szálláshely, a katonai célokat szolgáló erődítmény és az ispáni lakóhely voltak. A torony falainak vastagsága elérheti a 8 métert is.
A torony névadója Salamon király, aki a 11. században Visegrádon raboskodott László király fogjaként, azonban a Salamon-torony elnevezés egy félreértésből származik. I. András király unokaöccsei Géza és László a koronáért folytatott harcban a mogyoródi csatában legyőzték Salamont, amelyet követően fogságba került. Mivel Salamon a 11. században raboskodott Visegrádon, és a lakótorony csak a 13. században készült el, ezért nem lehetséges, hogy a királyt valóban a visegrádi Alsóvárban börtönözték volna be. Salamont ugyanis a római kori Sibrik-dombon található ispáni várban tartották fogságban, azonban a néphagyomány útján elterjedt történet a lakótornyot említi a király börtönéül, ezért nevezik a mai napig tévesen Salamon-toronynak.
További érdekesség, hogy Salamon fogva tartása idején az ispáni vár ablakait töklámpásokkal világították meg, hogy jobban őrizhessék a királyt, innen is ered a híres szólás „Fénylik, mint a Salamon töke”. A messziről is jól látható fények a dunai hajósok tájékozódását is segítették.
A várat folyamatosan felújították az évszázadok során, Károly Róberttől egészen Hunyadi Mátyásig mindig bővítettek és korszerűsítettek a várrendszeren. Károly Róbert még a székhelyét is áthelyezte Visegrádra 1323-ban, így lett királyi szálláshellyé átépítve a hatszögletű lakótorony.
Az Alsóvár a Fellegvárral egységes védelmi rendszert alkotott, ezért tornyokkal megerősített völgyzárófallal kötötték össze. A zárófalon keresztül vezetett a Buda és Esztergom között található középkori országút, ezért a vár egyik legfontosabb feladata az országút és a dunai hajóforgalom ellenőrzése volt. A 16. és 17. században a török támadások során teljesen lerombolták az Alsóvárat. A tornyot Sedlmayr János tervei alapján építették újjá az 1960-as években, és ekkor kapta mai formáját is.
Az épületben található Mátyás Király Múzeumban jelenleg két állandó kiállítás látogatható, amelyek a visegrádi Királyi Palota Anjou-kori díszkútja és a Visegrád története az őskortól a XX. századig kiállítás. A hatszögletű torony kilátószintjéről csodálatos panoráma nyílik a Dunakanyarra.
A Salamon-toronyban számos rendezvény várja a látogatókat, amelyek közül a legismertebb az európai szinten is híres Szent György Lovagrend katonai hagyományőrző középkori lovagi torna bemutatója.
A tornyot a 11-es útról a Salamontorony utcán keresztül lehet megközelíteni.
Gépkocsival érkezők részére ingyenes parkolóhelyet a Salamontorony utcában is lehet találni, azonban a keskeny utcában a parkolóhelyek száma korlátozott. A Salamon-toronyhoz tartozó ingyenes parkolót a Panoráma út Sibrik-dombhoz közeli oldalán találhatjuk.
Felnőtt: 900 Ft
Kedvezményes: 450 Ft (6-26 év között, 62-70 év között, legalább két 18 év alatti személyt kísérő közeli hozzátartozó (max 2 fő))
6 éves kor alatt és 70 éves kor felett a belépés ingyenes.
Augusztus 20-án a Salamon-torony kiállításainak megtekintése ingyenes.
Április 29. – Szeptember 30.
Október 1. – Április 30. között a Salamon-torony zárva tart.
Fedezd fel te is a Salamon-tornyot, amely Visegrád egyik legkedveltebb kirándulóhelye, és vegyél részt a felejthetetlen élmény nyújtó Szent György Lovagrend lovagi torna bemutatóján!
Térkép
