Betöltés...
Ma Eufrozina, Kende névnapja van
2024. február 08. - 13.
Baranya megye, Mohács

A Mohácsi Busójárás 2024. február 8-13. között kerül megrendezésre Mohácson. A hatnapos Busójárás Magyarország legkedveltebb és legrégebbi télűző farsangi karneválja és a mohácsi sokácok népszokása, amely a hiedelem szerint télbúcsúztató, tavaszköszöntő, oltalmazó és termékenységet varázsló ünnep.

A Mohácsi Busójárás 2024-es rendezvényén is farsangi felvonulással, busó bemutatókkal, látványfőzéssel, néptánccsoportok fellépésével, busóálarc faragással, műhelylátogatásokkal és máglyagyújtással várják az érdeklődőket! A legnagyobb mulatság farsangvasárnap van, amikor a busók megérkeznek a csónakokon és elindul a jelmezes felvonulás. Sötétedéskor a farsangi télbúcsúztató koporsót vízre engedik, amelyet a főtéren máglyagyújtás és körtánc követ. Az UNESCO 2009-ben felvette a Mohácsi Busójárást az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára, illetve 2012 óta a Busójárás hungarikum is.

A Mohácsi Busójárás régebben a Farsangvasárnap reggelétől Húshagyókedd estéjéig tartott, azonban a Busójárás idejét jelenleg a tavaszi napfordulót követő első holdtölte határozza meg. A Farsang utolsó csütörtöki napján a gyermekek öltöznek maskarába. A Busójárás a népszokás központjában, a Kóló téren kezdődik, ahol a jankelék, a maskarák, illetve az ágyús, az ördögkerekes, a szekeres, a kürtős és a teknős beöltözött busók találkoznak a Dunán csónakokkal átkelt busókkal. Korábban a tülkölő, kereplő, kolompot rázó és ’bao-bao’-t kiabáló busócsoportok célja az volt, hogy házról házra járva jókívánságaikat fejezzék ki és elvégezzék a varázslataikat, amelyekért cserébe étel-ital adományokban részesültek.

A legenda szerint a Busójárás hagyománya a törökök elűzéséhez kötődik, mely szerint a Mohács-szigeti mocsárvilágba menekült őslakos sokácok beöltözve, zajkeltő eszközökkel és csónakokkal keltek át a Dunán, hogy kizavarják a törököket. Mivel Mohács hivatalosan 1687-ben szabadult fel a török uralom alól és a sokácokat csak később telepítették Mohácsra, ezért a legenda ellenére valószínűleg a balkáni származású sokácok hozták magukkal a busójárás szokásait. A népszokás megjelenéséről az első adatok a 18. század végéről származnak, és rokonságot mutatnak a riói és a velencei karnevállal, illetve az afrikai népek szokásaival.

A Busójárás ünnepségének kezdetén az elöltöltős busóágyú dörejére a busócsoportok a főutcán át a város főterére vonulnak, ahol megkezdődik a farsang, majd az ünneplést a Duna-parton és a környező utcákban folytatják. A busók szürkületkor visszatérnek a főtérre, ahol meggyújtják az óriási máglyát és táncolnak körülötte – ezzel véget ér a Farsangvasárnap. Mohácson szokás a busójárás keddi napján is farsangolni, amikor a busók elégetik és körbetáncolják az újabb főtéri máglyára helyezett telet jelképező koporsót, amellyel elbúcsúznak a téltől és köszöntik a tavasz érkezését.

A busójárás legfontosabb jelmezes alakjai a busók, akik fűzfából faragott és hagyományosan állatvérrel festett birkabőrcsuklyás álarcot viselő személyek. A busók öltözete nem változott a kezdetek óta, jelenleg is szőrével kifordított és övvel vagy marhakötéllel összefogott rövid bundát, szalmával kitömött nadrágot, gyapjúból kötött cifra harisnyát, illetve a lábukon bocskort viselnek. A busók a kezükben kereplőt vagy soktollú és fából összeállított buzogányt tartanak, illetve fűzfából faragott és hagyományosan állatvérrel festett birkabőrcsuklyás álarcot viselnek. A busók többsége busócsoportokba tömörül, ahol alárendelik magukat a csoportok belső szabályrendszerének és a közös céljuk, hogy az ünnep létrehozásában és megélésében önmagukat busótársadalomként definiálják.

A busó mellett a mohácsi busójárás másik jelmezes alakja a jankele, akinek az a szerepe, hogy távol tartsa az utcán sétálókat (főleg a gyerekeket) a busóktól. A jankelék öltözete rongyokból és egy zsákból áll, amelyben eredetileg hamu vagy liszt volt, manapság pedig ronggyal vagy fűrészporral van megtöltve – ezzel tartja távol a nézőket a busóktól. A jankele eredete az 1890-es évekre nyúlik vissza, amikor Jankele Grün bécsi zsidó ruhakereskedő zsákokból árult használt ruhákat Mohács városában. A gyerekek kicsúfolták az árust, aki haragjában hozzájuk dobta a zsákját. Később ebből alakult ki az a farsangi szokás, hogy a busójárás vasárnapján néhányan rongyokba öltöznek és dobálják a zsákjukat. Azokat a személyeket, akik karneváli jelmezt viselnek, lakodalmas viseletbe öltöznek vagy fátyollal takarják el az arcukat, maskarának nevezik a Mohácsi Busójáráson.

Esemény időpontja: 2024. február 8-13.

Részvételi díj: Ingyenes

Értékelések

Értékelés írása

Betöltés...
Értékelés:
További programokat keresel? Böngéssz a további lehetőségek közül!
A weboldalon sütiket használunk a jobb felhasználói élmény, az elemzések, a személyre szabott tartalmak és a hirdetések megjelenítése érdekében. A következő linkre kattintva bővebb tájékoztatást találsz a sütik használatával kapcsolatban: Adatvédelmi tájékoztató
Elfogadom