Johann Strauss ifjabbikának A cigánybáró című nagyszabású operettje a világ zenés színházának egyik kiemelkedő remeke, amely több mint egy évszázada töretlen sikerrel hódítja meg a közönséget. A mű 1885-ben, a Theater an der Wien színpadán debütált, amikor Strauss Ignaz Schnitzer librettójából – Jókai Mór Szaffi című elbeszélésének ihletésére – érzelemgazdag, fordulatokkal teli történetet és csillogó dallamvilágot komponált.
A cselekmény a romantikus kalandregények hangulatát idézi: titokzatos kincsek, elrejtett múltak, büszke nemesi családok és szabad lelkű cigányok találkoznak benne. A középpontban Barinkay, a hazájába visszatérő fiatal nemes áll, aki újra igényt tart birtokára, és ezzel veszélyes és izgalmas események sodrába kerül. Útja során rátalál Szaffira, a büszke és titokzatos cigánylányra, akinek személye összekapcsolja a múlt rejtélyeit és a jövő ígéretét. A szerelmek, félreértések, hősi cselekedetek és csavaros fordulatok mellett a történet középpontjában a szabadság, a hazatérés és az önazonosság témái állnak.
Strauss zenéje teszi igazán felejthetetlenné a művet: a cigányzene szilaj ritmusa, a csárdás vibráló energiája, a keringő lírai szépsége és a zenekari színek gazdagsága együtt teremtik meg az operett varázslatos világát. A dallamok egyszerre tüzesek és érzékiek, humorosak és meghatóak, s máig megőrizték frissességüket.
A Budapesti Operettszínház bemutatója a Jókai200 emlékév ünnepi eseménysorozatának része, ezzel is hangsúlyozva, hogy a magyar irodalom és a nemzetközi zenés színház találkozásából született mű igazi kulturális híd. Az előadás rendezője, Bozsik Yvette – Kossuth-díjas koreográfus és színházi alkotó – különleges vizuális és mozgásszínházi eszközeivel új fénytörésbe helyezi a klasszikust. Látványos díszletek, gazdagon megkomponált koreográfiák és érzelemgazdag színészi játék járul hozzá, hogy a nézők a 19. századi romantika és egzotikum világába merülhessenek.
Ez az ünnepi produkció nemcsak tiszteletadás Strauss és Jókai előtt, hanem egyben élményteli utazás is a magyar és bécsi operett hagyományain keresztül, amely a mai közönséget is ugyanazzal a varázzsal ragadja magával, mint egykor a mű ősbemutatójának nézőit.
Térkép
